III. LUDOVIKA FESZTIVÁL
2014. szeptember 02.
felhasználónév:   jelszó:  
Vérzéscsillapí­tás
/ 2009-01-24 13:38:00

132. Az artériás vérzés ellátása

1. Miért fontos a gyors vérzéscsillapí­tás?
2. Mi a különbség az artériás és a vénás vérzés között?
3. Hogyan kell a vérzést csillapí­tani?
4. Mi az első teendő artériás vérzés észlelésekor?

Feladat: Keressetek két artériás nyomópontot a testeteken!

A vérzések tí­pusai
A vérzések keletkezésekor a bőr folytonossága megszakad, vagyis seb keletkezik.  Elsősegélynyújtóként vágott, horzsolt, zúzott, harapott, szúrt, lőtt, vegyi marásos stb. sebekkel egyaránt találkozhatunk. A seb első ellátása a vérzés erősségétől függ.
  A megsérült ér fajtája szerint háromféle vérzést különböztetünk meg:
• ütőeres (artériás) vérzések;
• visszeres (vénás) vérzések;
• hajszáleres (kapilláris) vérzések.

   A fenti három vérzés ellátása különbözik, mivel erősségük más, és a csillapí­tásukra használt módszerek is eltérőek. Így például a hajszáleres vérzés magától is eláll, ha steril (száraz) kötszerrel bekötjük, mí­g a két másik esetben lenyomásokat kell alkalmaznunk.

Az artériás vérzés felismerése
Az artériák a csontok közelében, védetten, mélyen futnak, í­gy nem sérülnek meg könnyen. A mély sebek, szúrások, amputáció esetében azonban megsérülhetnek, és erős vérzést okozhatnak. Az artériás vérzés esetében a vér a szí­v pulzálásának ütemében spriccel, és élénk vörös szí­nű. Az artériás vér világos szí­nű, oxigénben és tápanyagban gazdag. A vér a sebből 10-120 centiméteres sugárban is spriccelhet. Ettől az ijesztő látványától többen elájulhatnak, ezért a nézelődőket azonnal el kell küldeni. A sérült nemcsak a látványtól, hanem a nagy vérveszteségtől is hamar elájulhat.

Artériás vérzés ellátása
Az artériás vérzés felismerésekor az ellátást azonnal meg kell kezdeni a következő módon:
• a sérült lefektetése (ha ül, akkor is);
• a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése,
• az artériás nyomópont elnyomása;
• artériás nyomókötés alkalmazása;
• ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása (de az előzőt ekkor sem szabad levenni);
• ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí­v feletti magasságban fel kell polcolni, és rögzí­teni kell (ne vérezzen át);
• sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí­tására.

Artériás nyomópontok
Az artériás vérzés csillapí­tására szolgálnak. A szí­v és a seb között vannak olyan pontok, ahol a lüktető artériát egy kemény csontos alaphoz tudjuk nyomni, és í­gy a vérzés erősen csökken. Az alábbi táblázatban több példát találhattok. Keressétek meg magatokon ezek mindegyikét!

Az artériás nyomópontok lenyomására 3 ujjunkat vagy hüvelykujjunkat használjuk. A nagy combartéria lenyomására ez nem elegendő, ezt csak ököllel rátámaszkodva tudjuk lenyomni.  A lenyomásra sok esetben a sérült is alkalmas, ha nem, akkor segí­tséget kell kérnünk vagy magunk hajtjuk végre, amí­g a mentőládával a kötszerek megérkeznek.

Artériás nyomókötés elkészí­tése
Az artériás nyomókötés sebre való felhelyezésekor a vérzés mielőbbi elállí­tása vagy csillapí­tása a célunk. Ebben az esetben nincs idő a seb fertőtlení­tésére, az erős vérzés a sebet nagyrészt úgy is kimossa. Gumikesztyűt húzunk (saját védelmünkben)!
   A sebre közvetlenül steril lapot és rá egy feltekert pólyát kell nyomni, a steril lapot pótolhatja a steril gyorskötöző pólya, vagy a katonai egyéni sebkötöző csomag (ESK) kötszere. A steril kötözőszer nem tartalmaz kórozókat, még spórájukban sem.
   A sebbe nyomott feltekert pólyát körkörös pólyamenetekkel rögzí­teni kell, a 3 sima – 3 fordí­tott – 3 sima elvet legalább 3-szor (lehet 6-8-szor is) alkalmazva. A sima fogás azt jelenti, hogy a kötszert a sebbe nyomott feltekert pólya közepén, alján, tetején 1-1-szer (összesen min. 3-szor) kell simán körbetekerni.
   A fordí­tott fogás azt jelenti, hogy a kötszert a sebbe nyomott feltekert pólya közepén, alján, tetején 1-1-szer (összesen min. 3-szor) kell átfordí­tva körbetekerni. Az átfordí­táskor a kötszer legkeskenyebb része nyomjon rá a sebre (feltekert pólyára), de a túloldalán ne nyomjon. A kötözés végén kalászkötéssel rögzí­tsük azt! Ha a kötés átvérzik, azt levenni tilos! Ilyenkor újabb nyomókötés kell alkalmazni.Ha a vérzés eláll, ne feledjük a szí­v feletti rögzí­tést!
   A mentők vagy az egészségügyi raj értesí­tése mielőbb szükséges a sérült ellátóhelyre szállí­tásához.

 

 

 

FELADAT: Alakí­tsatok párokat, és gyakoroljátok a kalászkötés elkészí­tését!

A szorí­tó körülkötés
Az elmúlt század hetvenes éveinek közepéig hazánkban is elfogadott volt a szorí­tó körülkötés  alkalmazása, az artériás vérzések csillapí­tására. Akkoriban ennek az alkalmazását megtiltották, mivel sok esetben rosszul helyezték fel a szorí­tókötést, és ez a sérült kivérzését eredményezte. Emlékeztetőül a szorí­tó körülkötést (nadrágszí­j, kötél stb. felhasználásával) a seb felett (szí­v   irányába) kb. 10 centiméterrel kell felhelyezni úgy, hogy az a szöveteket a csonthoz préselje,s ez által a mélyen futó ütőeret, és a bőrközeli visszeret is elzárja. A vérzés eláll, a végtag vértelen marad. Ezt szükség esetén percenként 5 másodpercre fel kell engedni.
   Több hadseregben is szerves része a vérzéscsillapí­tás eszközeinek a CAT (combat application
torniquiette), ami gyors szorí­tókötés-pántként a mentőtáska tetején található!

FELADATOK
1. Milyen helyeken futnak az artériák?
2. Soroljátok fel az artériás vérzés ellátásának teendőit!
3. Miért nem alkalmazunk ekkor sebfertőtlení­tést?
4. Mikor kell az artériás nyomókötést alkalmazni?
5. Mutassatok be öt artériás nyomópontot!

ÖSSZEFOGLALíS
Háromfajta vérzést különböztetünk meg: az ütőeres (artériás), a visszeres (vénás), valamint a hajszáleres (kapilláris) vérzést.
Az artériás vérzés során a vér a szí­v pulzálásának ütemében spriccel, világos, élénkvörös szí­nű, oxigénben és tápanyagban gazdag. A vér a sebből 10-120 centiméteres sugárban is spriccelhet.
Az artériás nyomópontok a szí­v és a seb között olyan pontok, ahol a lüktető artériát egy kemény csontos alaphoz tudjuk nyomni, és ezáltal a vérzés erősen csökken.
Az artériás nyomókötés sebre való felhelyezésekor a vérzés mielőbbi elállí­tása, vagy csillapí­tása a célunk.

133. A vénás vérzés ellátása

1. Miért fontos a gyors sebtisztí­tás?
2. Mi a különbség a kapilláris és a vénás vérzés között?
3. Hogyan kell a vénás vérzést csillapí­tani?
4. Mi az első teendő vénás vérzés észlelésekor?

Feladat: Keressetek olyan helyeket a környezetetekben, ahol jól feltöltött mentőládát találtok!

Vénás vérzés felismerése
A vénák a bőrünk közelében, sokszor jól láthatóan futnak. Végtagjaink lógatásakor kiemelkednek, felemeléskor eltűnnek. A felszí­nes, nem mély sebek, vágások, zúzódások esetében is könnyen megsérülnek, és közepes erősségű vérzést okoznak.
   A vénás vérzés bő vérzéssel buggyan fel. A vénás vér sötét szí­nű, széndioxidban és salakanyagban dús. Ilyen sérülés esetén a vér a sebből nagy cseppekben távozik, a kifolyt vér erősen elszí­nez mindent. A sérült nemcsak a látványától, hanem a nagy vérveszteségtől is elájulhat!

Vénás vérzés ellátása
A vérvételt követően is egy vénás vérzést csillapí­tunk. Ekkor egy steril géz vagy papí­rvatta darabot nyomunk a szúrás helyére 5-8 percig, és a vérzés ennek hatására eláll. A nyomás nem erősebb, mint egy nyomógomb megnyomása. Ezek felelevení­tése után lássuk, hogyan kell ellátni egy bő visszeres (vénás) vérzést!
   A vénás vérzés felismerésekor az ellátást azonnal meg kell kezdeni a következő módon:
• a sérült leültetése, lefektetése (ha lábán van a seb);
• a sérült végtag felemelése (fej, láb, kéz);
• vénás nyomókötés alkalmazása;
• ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés (nem levenni az előzőt);
• ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí­v feletti magasságban felpolcolni,
és rögzí­teni kell (ne vérezzen át);
• sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí­tására.

A Rákóczi szabadságharc idején is keletkezett feljegyzés arról, hogy az erősen vérző kard által sérültek sebeibe, ha puskaport szórnak és azt meggyújtják, az elégésével a vérzést megállí­tja.
Ma is találunk ennek megfelelő vérzéscsillapí­tó porokat több hadsereg kelléktárában is. Ezeket is
az erősen vérző sebbe kell szórni, s azok a sebben felpezsdülve és felforrósodva állí­tják el a vérzést és húzzák össze a sebet. Ilyen por a Hemcon is.


A vénás nyomókötés elkészí­tése
A vénás nyomókötés sebre való felhelyezésével a vérzés mielőbbi elállí­tása a célunk. Ha nagyfokú vérzésről van szó (minden perc számí­t), és az erős vérzés a sebet nagyrészt kimossa, a sebfertőtlení­tés mellőzhető.
Gumikesztyűt húzunk (saját védelmünkben)! A sebre közvetlenül steril lapot és rá egy gézcsomót (10x10 cm-es mull-lapból készülhet) kell nyomni, a steril lapot pótolhatja a steril gyorskötöző pólya vagy a katonai egyéni sebkötöző csomag (ESK) kötszere.
A sebbe nyomott gézcsomót körkörös pólyamenetekkel rögzí­teni kell, a 3 sima – 3 fordí­tott – 3 sima elvét alkalmazva. A vérzés a nyomás hatására könnyen eláll. Azonban ha átvérzik, újabb nyomókötést kell felhelyezni! Nyomópont elnyomására nincs szükség.

Kapilláris (hajszáleres) vérzés ellátása
A kapilláris (hajszáleres) vérzés felismerésekor az ellátást azonnal meg kell kezdeni a következő módon:
• a sérült végtag, de főként a seb megtisztí­tása (csapví­z, sebbenzin, ha zsí­ros, kátrányos);
• a seb fertőtlení­tése (Betadine oldat a sebbe is kerülhet, jódtinktúra és 70% alkohol csak a seb környékére kenhető, ezeken kí­vül is még sokfajta sebfertőtlení­tő szer kapható);
• fedőkötés alkalmazása.

A fedőkötés elkészí­tése
A fedőkötés sebre való felhelyezésekor a seb steril fedése, és a vérzés elállí­tása a célunk. Szükség van a seb fertőtlení­tésére is. Ha ugyanis nagyfelületű vérzésről van szó, akkor igen nagy a fertőzésveszély. Gumikesztyűt húzunk (saját védelmünkben)!
   A seb folyóvizes lemosása után a sebet fertőtlení­tjük, majd a sebre közvetlenül steril lapot (6í—6 vagy 10í—10 cm-es mull-lapból) kell tenni úgy, hogy a kötszer mindenhol 2-3 cm-rel túlnyúljon a seben. A steril lapot pótolhatja a katonai egyéni sebkötöző csomag (ESK) kötszere.

A vénás nyomókötés elkészí­tése
A vénás nyomókötés sebre való felhelyezésével a vérzés mielőbbi elállí­tása a célunk. Ha nagyfokú vérzésről van szó (minden perc számí­t), és az erős vérzés a sebet nagyrészt kimossa, a sebfertőtlení­tés mellőzhető.
Gumikesztyűt húzunk (saját védelmünkben)! A sebre közvetlenül steril lapot és rá egy gézcsomót (10x10 cm-es mull-lapból készülhet) kell nyomni, a steril lapot pótolhatja a steril gyorskötöző pólya vagy a katonai egyéni sebkötöző csomag (ESK) kötszere.
   A sebbe nyomott gézcsomót körkörös pólyamenetekkel rögzí­teni kell, a 3 sima – 3 fordí­tott – 3 sima elvét alkalmazva. A vérzés a nyomás hatására könnyen eláll. Azonban ha átvérzik, újabb nyomókötést kell felhelyezni! Nyomópont elnyomására nincs szükség.

Kapilláris (hajszáleres) vérzés ellátása
A kapilláris (hajszáleres) vérzés felismerésekor az ellátást azonnal meg kell kezdeni a következő módon:
• a sérült végtag, de főként a seb megtisztí­tása (csapví­z, sebbenzin, ha zsí­ros, kátrányos);
• a seb fertőtlení­tése (Betadine oldat a sebbe is kerülhet, jódtinktúra és 70% alkohol csak a seb környékére kenhető, ezeken kí­vül is még sokfajta sebfertőtlení­tő szer kapható);
• fedőkötés alkalmazása.

A fedőkötés elkészí­tése
A fedőkötés sebre való felhelyezésekor a seb steril fedése, és a vérzés elállí­tása a célunk. Szükség van a seb fertőtlení­tésére is. Ha ugyanis nagyfelületű vérzésről van szó, akkor igen nagy a fertőzésveszély. Gumikesztyűt húzunk (saját védelmünkben)!
   A seb folyóvizes lemosása után a sebet fertőtlení­tjük, majd a sebre közvetlenül steril lapot (6í—6 vagy 10í—10 cm-es mull-lapból) kell tenni úgy, hogy a kötszer mindenhol 2-3 cm-rel túlnyúljon a seben. A steril lapot pótolhatja a katonai egyéni sebkötöző csomag (ESK) kötszere.
   A sebre rakott mull-lapokat körkörös pólyamenetekkel kell rögzí­teni. A rögzí­téséhez kalászkötést alkalmazunk. Néha átvérzik, ekkor újabb fedőkötést kell felhelyezni!

Kötözési alapelvek
Az alábbi szabályokat mindig be kell tartani!
1. A sebre csak steril kötszert szabad tenni, és csak engedélyezett sebfertőtlení­tő szert szabad használni.
2. A kötözést a test távolabbi pontjától a közelebbi felé kell végezni.
3. A pólyameneteknek 8-as alakban, mindig keresztezniük kell egymást (ld.: kalászkötés).
4. A pólyamenetnek az előző pólyamenetet félig be kell fednie (í­gy biztosan takar és tart is).
5. A kötés befejezésekor a kötést rögzí­thetjük ragtapasszal, kötszerkapoccsal (rugalmas pólyánál csak ez a jó). Kettévágva masnit köthetünk, vagy egyszerűen az utolsó pólyamenet alá csúsztatjuk a kötszer végét.
Ha a kötözési alapelveket nem tartjuk be, akkor a kötés leesik, és a seb könynyen elfertőződhet. A jó kötés 24 órára védelmet biztosí­t a sebnek. A modern kötszerek (vizes, zselés, nedvszí­vós stb.) már több napra is a sebre helyezhetőek úgy, hogy azokat nem kell lecserélni. Ez katasztrófa helyzetben nagyon fontos (és gyerekeknél is hasznos), mert í­gy nem kell sűrűn bolygatni a sebet.

FELADATOK
1. Milyen helyeken futnak a vénák?
2. Soroljátok fel a vénás vérzés ellátásának teendőit!
3. Mikor és miért kell alkalmaznunk ekkor sebfertőtlení­tést?
4. Mikor kell vénás nyomókötést és mikor fedőkötést alkalmazni?
5. Milyen szereket lehet használni a seb fertőtlení­téséhez?

ÖSSZEFOGLALíS
A vénás vérzés jellemzője, hogy bő vérzéssel buggyan fel, nagy cseppekben folyik és sötétvörös szí­nű.
   A vénás vérzés ellátásakor a sebre közvetlenül steril lapot és rá egy gézcsomót (10í—10 cm-es mull-lapból készülhet) kell nyomni.
   Fontosabb kötözési alapelvek: a sebre csak steril kötszert szabad tenni, a kötözést a test távolabbi pontjától a közelebbi felé kell végezni, a pólyameneteknek 8-as alakban, mindig keresztezniük kell egymást, a kötés befejezésekor az rögzí­thetjük ragtapasszal vagy kötszer-kapoccsal.

134. Törések és í­zületi sérülések ellátása

1. Milyen időfaktorba tartozik a csont- és í­zületi sérülések csoportja?
2. Mi a különbség a rándulás és a ficam között?
3. Miért fontos a törött csont rögzí­tése?
4. Mit nevezünk nyí­lt törésnek?

Feladat: Soroljatok fel alkalmi törésrögzí­tő eszközöket, amelyeket például egy túrázáson
történt lábszártörés rögzí­téséhez tudnátok alkalmazni!

A csontok és az í­zületek sérülései
A csontok testünk legerősebb részei, testünk vázát képezik, lehetővé teszik a mozgást. A csontok üregeiben vérképző rendszerünk tartalékai vannak. Csontunk sérülésekor mozgáskorlátozottá (pl. alkartörés) vagy mozgásképtelenné (pl. gerinctörés) válhatunk. Az í­zületek a csontok elmozdulását teszik lehetővé, a csontok között futó izmok és í­nszalagok segí­tségével. Az í­zületek sérülésekor
az í­zület két nagy alkotó része (í­zületi tok, í­zületi fej) eltávolodik egymástól. Ha az í­zületi fej visszatér a tokjába, akkor rándulásról, ha a kimozdulva marad, akkor ficamról beszélünk. Mindez szemmel jól látható.

A törések fajtái

REPEDÉS
Repedés esetén a csonthártya nagyrészt épen marad, csak a belső kemény csontos állomány reped meg. Hamar gyógyul, mert a csonthártya vérellátása megmarad. Gyermekkorban közismert neve a zöldgally-törés. Tüneteit keresve nem találunk csont-elmozdulást.

ZíRT TÖRÉS
Zárt törés esetén a csonthártya és a belső kemény csontos állomány is megtörik, de felette a bőr folytonossága megmarad. Nagyon veszélyes, ha a törés helyén a csontvégek elmozdulnak, mert ilyenkor az éles csontvégek a lágyrészeket, í­gy a vérereket is sérthetik. Ennek elkerülését szolgálja a mielőbbi rögzí­tés. Szükségessé válhat a csontok műtéti összeilletése és csavarral rögzí­tése is. Közel 4 hét alatt „forr össze” az eltörött csont, az utókezelés viszont hónapokig is eltarthat.

NYÍLT TÖRÉS
Nyí­lt törés esetén a törés feletti bőrt a csont törött vége kiszakí­tja, és a csont kitüremkedik.
Életveszélyes helyzet a sebfertőzés veszélye miatt, mivel a kilátszó csontvelő is fertőződhet. Az elmozdult csontvégek nehezen csillapí­tható vérzést indí­thatnak meg. A seb ellátása az elsődleges, utána, mint zárt törést kell ellátnunk. A nyí­lt törés gyógyulása a leghosszabb.

A törések tünetei
1. Fájdalom. A legtöbb esetben jelentkező tünet. Kivételt jelenthet ez alól, ha a sérült ital vagy drog hatására bódult állapotban van.
2. Duzzanat. Töréskor folyadék kerül a sérült szövetekhez.
3. Elszí­neződés. A töréskor megsérült erek bevérzése okozza.
4. Recsegés a törés pillanatában, a törött csontvégek egymáshoz érésekor következik be.
5. Funkciózavar. Például a sérült nem tud lábra állni, vagy nem bí­rja emelni a kezét.

A törések ellátása
A törött csontot a talált helyzetben azonnal sí­nezéssel kell rögzí­teni a két szomszédos í­zülettel együttesen.
    Lakott településen, ahová hamar segí­tséget tudunk hí­vni, a talált helyzetben rögzí­tjük a törést. Táskát, kabátot, ép végtagot stb. használhatunk hozzá. A sérültet védjük a további sérüléstől, tömegtől, az autóforgalom veszélyeitől stb. Segí­tséget hí­vunk, és annak megérkezéséig a sérült mellett maradunk. Lakott területtől távol, í­gy túrázások, táborozások, hadgyakorlatok alkalmával a talált helyzetben alkalmi eszközökkel rögzí­tjük a törést, ez többek között lehet sátorrúd, sétabot, vastag ág. A sérültet védjük a további sérüléstől, kihűléstől, megázástól, kiszáradástól. Szükség esetén védett helyre visszük, elszállí­tását megszervezzük. Segí­tséget hí­vunk, és azok megérkezéséig a sérült mellett maradunk.

Az í­zületi sérülések fajtái

RíNDULíS
Rándulás esetén a külső behatásra (esés, ütés) egy pillanatra kimozdult í­zületi fej visszatér az í­zületi tokba. A kimozdulás szalagok szakadását is okozhatja.

FICAM
Ficam esetén a kimozdult í­zületi fej nem tér vissza az í­zületi tokba. A kimozdulás rögzí­tett marad, távolról is látható deformitást mutat, amely mellett í­zületi mozgás nincs, vagy elenyésző. Sok esetben a szalagok megnyúlását eredményezi. A ficamot csak orvos teheti vissza a helyére! A helyretétel előtt és után is röntgenfelvétel készül az í­zületről.

Ízületi sérülések ellátása
Az í­zületi sérülések tünetei megegyeznek a törés tüneteivel. A pontos diagnózist csak a kórházi röntgenfelvétel alapján lehet megállapí­tani.
   Az í­zületi sérülések ellátása is megegyezik a törések ellátásával. A ficamot helyretenni a baleseti helyszí­nen tilos!
   A sérülés pontos helyének megállapí­tása után a sérült végtag rögzí­tésére kell törekednünk, hogy a sérült fájdalma elviselhetővé váljék.

FELADAT: Alakí­tsatok ki hármas csoportokat, és a tanteremben található szükségeszközökkel
gyakoroljátok az ábrán látható rögzí­tési módok elkészí­tését!

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a sérült elszállí­tásáról is gondoskodnunk kell. Így ismerős autóval vagy mentővel kórházba kell juttatni a sérültet a szakellátás megkezdéséhez.

FELADATOK
1. Mit kell tenni elsőként nyí­lt lábszártörés észlelésekor?
2. Nézzétek meg, hogy milyen törésrögzí­tő eszközöket találtok környezetetekben, illetve
a mentőládában!
3. Soroljátok fel a törésrögzí­tés alapelveit!
4. Mikor kerül sor alkalmi rögzí­tő-eszközök (hátizsák-mereví­tő rúd) alkalmazására?
5. Ficam felismerésekor mit kell tenni?

ÖSSZEFOGLALíS
A törések/í­zületi sérülések fajtái:
• csontsérülések: repedés, zárt törés, nyí­lt törés;
• í­zületi sérülések: rándulás, ficam.
A törések/í­zületi sérülések tünetei:
• fájdalom; • duzzanat;
• elszí­neződés; • recsegés;
• funkciózavar (mozgáskiesés).
A törések/í­zületi sérülések ellátása:
• talált helyzetben a sérült végtagot a két szomszédos í­zülettel együtt sí­nezéssel kell rögzí­teni;
• segí­tséget kell hí­vni a sérült elszállí­tásához és szakszerű ellátásának megkezdéséhez;
• a sérült mellett kell maradni a segí­tség megérkezéséig.

135. Ismétlő foglalkozás

1. A vérzések három fajtáját különböztetjük meg: az ütőeres (artériás), a visszeres (vénás), valamint a hajszáleres (kapilláris) vérzés.

2. Az artériás vérzés során a vér a szí­v pulzálásának ütemében spriccel, világos, élénkvörös szí­nű, oxigénben és tápanyagban gazdag. A vér a sebből 10 - 120 centiméteres sugárban is spriccelhet.

3. Artériás nyomópontok a szí­v és a seb között olyan pontok, ahol a lüktető artériát egy kemény csontos alaphoz tudjuk nyomni, és ezáltal a vérzés erősen csökken. Az artériás nyomókötés sebre való felhelyezésekor a vérzés mielőbbi elállí­tása vagy csillapí­tása a célunk.


4. A vénás vérzés jellemzője, hogy bő vérzéssel buggyan fel, nagy cseppekben folyik, és sötétvörös szí­nű. A vénás vér széndioxidban és salakanyagban dús. A vér a sebből nagy cseppekben távozik, a kifolyt vér erősen elszí­nez mindent. A vénás vérzés ellátásakor a sebre közvetlenül steril lapot, és rá egy gézcsomót (10í—10 cm-es mull-lapból készülhet) kell nyomni.

5.Fontosabb kötözési alapelvek a következők: a sebre csak steril kötszert szabad tenni, a kötözést a test távolabbi pontjától a közelebbi felé kell végezni, a pólyameneteknek 8-as alakban, mindig keresztezniük kell egymást, a kötés befejezésekor azt rögzí­thetjük ragtapasszal vagy kötszerkapoccsal.

6.
A törések / í­zületi sérülések fajtái:
• csontsérülések: repedés, zárt törés, nyí­lt törés;
• í­zületi sérülések: rándulás, ficam.

7. A törések / í­zületi sérülések tünetei:
• fájdalom;
• duzzanat;
• elszí­neződés;
• recsegés (krepitáció);
• funkciózavar (mozgáskiesés).

8. A törések / í­zületi sérülések ellátása:
• talált helyzetben a két szomszédos í­zületet is sí­nezéssel rögzí­teni;
• tennivalók lakott helyen;
• tennivalók lakott helytől távol.

FELADATOK
1. Soroljátok fel az ütőeres vérzés jellemzőit!
2. Melyek a kötözés alapelvei?
3. Jellemezzétek a zárt töréseket!
4. Hogyan kell ellátni a töréseket?
5. Milyen í­zületi sérüléseket ismertek?

 

Média
tovább a galériákhoz
tovább a videókhoz
Linkajánló







MAGYAR HONVÉDSÉG
TÉRKÉP
TANKÖNYV
A tankönyv a Zrínyi Média digitális könyvtárából letölthető!