III. LUDOVIKA FESZTIVÁL
2014. szeptember 30.
felhasználónév:   jelszó:  
A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben
/ 2010-02-09 10:22:48

103. A katonák feladatai és kötelességei

1. Melyek a katonák általános feladatai?
2. Melyek azok a kötelességek, amelyek eltérnek a civil állampolgárokétól?
3. Mi a teendő fogságba esés alkalmával?

Feladat: Gondoljatok a történelmi tanulmányaitok során megismert katonai eskütételekre!
Milyen szabályok vonatkoztak azokban az időkben az eskü megszegőire?


   A katonák feladatait a Szolgálati Szabályzat tartalmazza. Az abban leí­rtak kötelező jelleggel vonatkoznak a katonákra, az abban meghatározott feladatokat a legjobb tudásuk szerint, maradéktalanul végre kell hajtaniuk. A kötelességek között találunk olyanokat, amelyek általánosak, és vonatkozhatnának akár a civil állampolgárokra is. Vannak azonban olyan elvárások, amelyek kizárólag a katonákkal szemben fogalmazódnak meg.

1. A katonákkal szembeni legfontosabb általános érvényű elvárások:
   Tartsa be katonai esküjét, a szolgálat teljesí­tésére vonatkozó jogszabályokat, valamint a hadviselésre vonatkozó humanitárius szabályokat!
   Legyen fegyelmezett, becsületes, őszinte, bátor! Jellemezze határozott fellépés, bajtársias gondolkodásmód, a Haza iránti hűség és áldozatkészség, kötelességei és feladatai teljesí­tésében állhatatosság! Magatartásával érdemeljen ki tekintélyt és megbecsülést, nyerje el bajtársai bizalmát!
   Mindenkor legyen pontos és lelkiismeretes! Engedelmeskedjék elöljáróinak, megvetéssel forduljon el a gyávaságtól, önzéstől, durvaságtól, hivalkodástól, tartsa tiszteletben mások emberi és állampolgári jogait, szükség- vagy veszélyhelyzet esetén nyújtson nekik segí­tséget!

2. A katonai feladatok végrehajtásakor megfogalmazott követelmények:
   Sajátí­tsa el és gyakorolja be a harcban végrehajtandó feladatokat! Ismerje jól a rábí­zott haditechnikai eszközöket, és minden körülmények között legyen képes azok hatékony alkalmazására!
   Folyamatosan tökéletesí­tse katonai felkészültségét, fejlessze fizikai erőnlétét és állóképességét, feladatainak teljesí­tése során ne kí­mélje erejét!

3. A külföldi feladat végrehajtására vonatkozó sajátos elvárások:
   Esküjéhez hí­ven, magas fokú fegyelmezettséggel hajtsa végre feladatát, szorosan  működjön együtt a végrehajtásba bevont más országok katonáival!
   Harcban küzdjön bátran és állhatatosan, az ellenséggel soha a legkisebb egyetértést se alakí­tson ki, és tartsa vissza ettől katonatársait is!
   Harcban parancs nélkül ne hagyja el a helyét, semmiképpen se hagyja cserben katonatársait, illetve élete kockáztatásával is mentse meg őket, ha életveszélybe kerülnek!
   A katona harcban, harcképességének birtokában nem adhatja meg magát az ellenségnek. Ha önhibáján kí­vül mégis fogságba került, használjon ki minden lehetőséget, hogy kiszabaduljon, katonatársait is kiszabadí­tsa, és visszatérjen csapatához!
   A katona tartsa tiszteletben a hadviselésről és a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi szabályokat, a lakosság, az anyagi javak, a környezet és a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a nemzetközi egyezményekben megállapí­tott megkülönböztető jelzést használó egészségügyi szervek és személyek, valamint az egyházi személyek sérthetetlenségét!

FELADATOK
1. Gondoljátok át, hogy a külföldi hadseregek katonáival történő együttműködéshez milyen képességekre és ismeretekre van szüksége a Magyar Honvédség katonáinak!
2. Vitassátok meg, hogy az 1. pontban felsorolt általános érvényű elvárások közül melyeknek kellene megfelelniük a mai tizenéveseknek!
3. Gyűjtsetek minél több példát az általatok látott háborús filmekből a hősiességre és az önfeláldozásra! Válasszátok ki, hogy melyiket tartjátok ezek közül a legkülönlegesebbnek!


ÖSSZEFOGLALíS
A katonák feladatait és kötelességeit a Szolgálati Szabályzat tartalmazza. A katona engedelmeskedjék elöljáróinak, sajátí­tsa el, és gyakorolja be a harcban végrehajtandó feladatokat! 
   Harcban küzdjön bátran és állhatatosan, az ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe se bocsátkozzon! Semmiképpen se hagyja cserben katonatársait, illetve élete kockáztatásával is mentse meg őket, ha életveszélybe kerülnek!
   Harcban harcképességének birtokában nem adhatja meg magát az ellenségnek. A katona köteles tiszteletben tartani a hadviselésről és a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi szabályokat.

104. A katonai rendfokozatok

1. Melyek a rendfokozatok funkciói egy hadseregben?
2. Mit fejeznek ki a katonai rendfokozatok?
3. Milyen állománycsoportok vannak a Magyar Honvédségben?
4. Hogyan különböztetik meg a fegyvernemeket egymástól?

Feladat: Gyűjtsetek példákat a katonai rendfokozatok különböző formában történő jelölésére az ókorból és a középkorból! Vitassátok meg, hogy a harcban milyen előnyei és hátrányai vannak a rendfokozatok láthatóvá tételének!

A rendfokozatok használatának fontossága
A rendfokozat a hadseregek speciális sajátossága. Történelmi tanulmányaitok során, vagy filmekben számtalan esetben találkoztatok már ezzel. A civilek sokszor bele is zavarodnak a sokféle rendfokozatba (pl. tizedes, zászlós, őrmester, törzsőrmester, hadnagy, főhadnagy, százados, őrnagy, alezredes, ezredes).  Nem is mindig értik, miért van erre szükség. Rendfokozatok nélkül azonban egy hadsereg nem lenne működőképes. A rendfokozat teremti meg a lehetőségét a függelmi viszonyok kialakí­tásának. Ez teszi lehetővé, hogy az egyik katona parancsok kiadásával érvényesí­tse akaratát, és hajtassa végre a feladatokat.

A rendfokozatok történetéből
A katonai rendfokozatok az állandó hadseregek kialakulásával párhuzamosan a 18. században jelentek meg az európai hadseregekben. Akkoriban a szakaszok élén a strázsamester állt, akiből később az őrmester megnevezés alakult ki. Érdekesség, hogy az őrnagy kifejezés a főstrázsamesterből származik. Az ezredeknél szolgáló vezénylő ezredesből alakult ki az alezredes rendfokozat.  Az óbester rendfokozat az ezredes német elnevezéséből származik.

A katonai rendfokozati jelzés egyrészt
a katonák megkülönböztetésére szolgál, másrészt az adott állománycsoportba tartozás megjelölésével a
betöltött beosztástól függően alá-fölérendeltségi
viszonyt is kifejez.
A Magyar Honvédségben az alábbi
állománycsoportokat különböztetjük
meg:
1. rendfokozat nélküliek, 2. tisztesek, 3. tiszthelyettesek, 4. zászlósok, 5. tisztek, 6. főtisztek, 7. tábornokok.
   A felsorolt csoportokba tartozó katonákkal
szemben eltérőek a követelmények.
Ahogy haladunk felfelé a
rendfokozat nélküliektől az egyre ma-

FELADAT: Volt-e (van-e) a családban katona, és ha igen, milyen fegyvernemhez tartozott tartozik?

gasabb rendfokozatokon keresztül a tábornokokig, úgy emelkednek a katonákkal szembeni követelmények.
Ezek többek között vonatkoznak az iskolai végzettségre, amely az érettségitől, a főiskolai és az egyetemi diplomán át a vezérkari tanfolyam elvégzését is jelentheti. A magasabb rendfokozat felelősebb beosztást, többvezetői tapasztalatot is jelent.

A katonák a rendfokozatot az egyenruhájukon viselik, amely, ahogy a nevében is benne van, azonos öltözetet jelent mindenki számára. A rendfokozati jelzések viselésének módját a különböző ruházatokon az Öltözködési szabályzat í­rja elő. A hadiruházaton a rendfokozati jelzések azonos szí­nű alapon helyezkednek el, azonban a köznapi és társasági ruházat rendfokozati jelzésein megjelenik az adott katona fegyvernemét kifejező szí­n is.


FELADATOK
1. Nézzetek utána, hogy a Rákóczi szabadság harc kuruc hadserege és az 1848-as forradalom és szabadságharc honvédserege milyen rendfokozatokat különböztetett meg!
2. Hasonlí­tsátok össze a rendfokozati jelzéseket! Mi a formája és a logikája a rendfokozatok jelzésének a mai magyar hadseregben?
3. Érdeklődjetek, hogy az egyes rendfokozatot viselő katonák milyen beosztásokat tölthetnek be!
4. Gyakoroljátok be a rendfokozatok felismerését játékos formában! Ketten felváltva, vagy többen egymás után mondjátok el emelkedő, majd csökkenő sorrendben az összes rendfokozatot! Lehet a dolgot úgy is nehezí­teni, hogy mindig az elejétől kezdve az összes korábban elhangzott rendfokozatot is megfelelő sorrendben el kell mondani annak, aki következik.


ÖSSZEFOGLALíS
A katonai rendfokozati jelzés a katonák megkülönböztetésére szolgál. A katonai rendfokozat az adott állománycsoportba tartozás megjelölésével a betöltött beosztástól függően alá-fölérendeltségi viszonyt is kifejez.
A Magyar Honvédség állománycsoportjai a rendfokozat nélküliek, a tisztesek, a tiszthelyettesek, a zászlósok, a tisztek, a főtisztek és a tábornokok.

 


105. A szabályzat szerinti élet és napirend


1. Miért van szükség a katonai szervezeteknél napirendre?
2. Melyek a napirend összeállí­tásának szempontjai?
3. Melyek a napirend fő pontjai?

Feladat: Gondoljátok végig, milyen jelentősége van a gyermekek nevelésében a napirendnek, például az iskolai kötelező és naponta ismétlődő rendszeres elfoglaltságnak?

A napirendről általában
A napirend olyan naponta ismétlődő tevékenységsorozat, amely nemcsak katonai szervezeteknél található. Ha nem is ilyen pontos időbeosztással, de a mindennapi életben, a munkahelyeken, az iskolákban is találkozunk mindenki számára kötelező tevékenységekkel. A napirend a katonai szervezet napi tevékenységének a parancsnok által meghatározott kötelező időbeosztása.
A napirendben meghatározott feladatok egységes végrehajtása minden katona számára kötelező.

FELADAT: Hasonlí­tsátok össze az ösztöndí­jas hallgatók és az alapkiképzésen lévő katonák napirendjét!
Milyen azonosságokat és különbségeket találtok?


FELADAT: Mi a rendfokozata a képen látható katonának?

A napirendnek biztosí­tania kell a napi szolgálatteljesí­tés szervezett megkezdését, és a napi alaptevékenység végrehajtását. Az alaptevékenység a hallgatók esetében tanórákat, mí­g az alapkiképzésben résztvevők számára kiképzési foglalkozásokat jelent.
   A napirend fő pontjai az ébresztő, a reggeli torna, a tanórák végrehajtása, az étkezések, a kihallgatás, valamint a parancskihirdetés. Kihallgatáson kell jelenteni a szolgálatba lépést és a kérelmeket. Parancskihirdetésen kell felolvasni minden szervezetnél a szolgálatvezénylést, valamint az elöljáró parancsnok parancsait. A napirendnek tartalmaznia kell még a szolgálatok (például az alegység-ügyeletes szolgálat) felkészülését, eligazí­tását, valamint a következő napi tevékenységre történő felkészülést.

FELADATOK
1. Hasonlí­tsátok össze a táblázatban lévő elfoglaltságokat a saját hétköznapi időbeosztásotokkal, valamint iskolátok munkarendjével!
2. Próbáljátok ki néhány napon keresztül otthon az ösztöndí­jas hallgatók reggeli napirendjét.


ÖSSZEFOGLALíS
A napirend a katonai szervezetek napi tevékenységének a parancsnok által meghatározott kötelező időbeosztása.
A napirendben meghatározott feladatok egységes végrehajtása minden katona számára kötelező.
A napirendnek biztosí­tania kell a napi szolgálatteljesí­tés szervezett megkezdését, valamint a napi laptevékenység végrehajtását.
A napirend fő pontjai az ébresztő, a reggeli torna, a kiképzési foglalkozások végrehajtása, az étkezések, a kihallgatás, a parancskihirdetés, a szabadidő és a takarodó.

106. Az alegységszintű szolgálatok feladatai

1. Miért van szükség a katonai szervezeteknél szolgálatokra?
2. Milyen szolgálatok működnek a Magyar Honvédségben?
3. Mi a feladata az alegység-ügyeletes szolgálatnak?

Feladat: Gondoljátok végig, hogy a társadalom más területein hol működnek folyamatosan ügyeletek, és mi a feladatuk! Vitassátok meg, hogy milyen hatással lenne a mindennapi életünkre, ha például nem lenne orvosi ügyelet!

Az ügyeleti szolgálatok fontossága
Minden hadseregben, í­gy a Magyar Honvédségben is működnek ügyeleti szolgálatok. Feladatuk, hogy biztosí­tsák a katonai szervezet folyamatos vezetését és szabályozott működését. A folyamatosan működő ügyeleti szolgálatok lehetővé teszik a különböző
parancsok és intézkedések továbbí­tását, az előí­rt jelentések megtételét. További fontos feladatuk a kapcsolattartás az együttműködő szervekkel és azok ügyeleti szolgálataival. Ezek többek között a rendőrség, a katasztrófavédelem és a mentők.
   Az alárendelt ügyeleti szolgálatok közül a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói zászlóaljának épület-ügyeletesi szolgálatával foglalkozunk a továbbiakban. A Szolgálati Szabályzat meghatározza, hogy a szolgálati asztalt a bejárat felőli oldallal szemben, a falnál kell elhelyezni. Az épületügyeletesnek és helyettesének a tartózkodási helye a szolgálati asztalnál van. Ez azt jelenti, hogy egyiküknek mindig a szolgálati helyén kell tartózkodnia, feladatukat 24 órás váltással látják el.
   Az épület ügyeletes és helyettesének feladatai közül az alábbiakat kell kiemelni:
1. A szolgálat átvételekor ellenőrizze a hallgatók belső körletének állapotát,
a hí­radó és jelzőberendezések működőképességét, a tűzoltó készülékek állapotát, valamint a fegyverszoba
zárjának sértetlenségét!
2. Ismerje az alegység napirendjét, és gondoskodjon róla, hogy az abban előí­rtakra a hallgatók idejében felkészüljenek!
3. Legyen tisztában a hallgatók létszámával, elhelyezésével, napközbeni tartózkodási helyével. Ismerje az egyes tanulócsoportok órarendjét, a foglalkozások helyét!
4. íœgyeljen a hallgatók elhelyezési körletének takarí­tására, a tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályok
betartására!

FELADAT: Melyik két szervezet zászlaját látjátok a képen?

FELADATOK
1. Vitassátok meg, hogy miért van szükség a Magyar Rendőrség, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség különböző szintű ügyeleti szolgálatainak az együttműködésére?


ÖSSZEFOGLALíS
A Magyar Honvédség ügyeleti szolgálatai a vezető ügyeleti szolgálatokból, illetve a vezető ügyeleti szolgálat alárendeltségében működő ügyeleti szolgálatokból állnak. 
   Az ügyeleti szolgálatok folyamatosan működnek, feladatuk, hogy biztosí­tsák a katonai szervezet folyamatos vezetését és szabályozott működését.
   Az épületügyeletes szolgálat a katonák körletében van elhelyezve, feladatai közé tartozik a napirend betartatása.

107. A függelmi viszonyok tartalma, a parancs jellemzői

1. Mit jelent az elöljáró és alárendelt viszony?
2. Kit nevezünk feljebbvalónak, rangidősnek, elöljárónak?
3. Mi a parancs, és milyen alapon kötelezhetők a katonák azok végrehajtására?

Feladat: Hozzatok példákat a társadalom különböző területeiről az alá-fölérendeltségi kapcsolatokra! Miért van ezekre szükség?

A hadsereg fegyelmét biztosí­tó feltételek
A hadseregeket a katonai fegyelem tartja működőképes állapotban. A katonai fegyelem azon alapul, hogy minden egyes katona feladatait, kötelességeit, egymáshoz való viszonyát jogszabályok határozzák meg. A jogszabályok tartalmazzák a katonai fegyelem megsértőivel szembeni szankciókat is. Ezeket a szabályokat minden katonának ismernie kell, betartásukat a katona kötelességérzete, a haza védelméért érzett személyes felelőssége és közreműködése is segí­ti. A katonai fegyelem fenntartásában ezért nagy szerepet játszik a katonák önkéntes jogkövető magatartása is.

Katonai fegyelem a XVIII. században
„A tisztek éppen olyan vasfegyelem alatt éltek, mint a legénység. A legcsekélyebb vétségért szobafogság vagy foglárfogság járt. A házi-, sátor- vagy foglárfogsággal fenyí­tett tisztet az ezredhadsegéd kí­sérte a fogdahelyiségbe. Ott felolvasta előtte a fenyí­tést. Azután elvette a fenyí­tett kardját, s azt az ezredparancsnokhoz vitte. A fenyí­tés letelte után a kardot ugyancsak ő vitte vissza a tisztnek. Az altisztek vasban töltötték ki a rájuk szabott foglárfogságot. Õrvezetők és közkatonák ötven botot is kaphattak, vagy 100-300 ember közt vesszőt futottak.  A fenyí­tőhatalom jelvénye a bot volt. Ezt minden tiszt és altiszt állandóan viselte. A tisztek botja a rendfokozatnak megfelelően dí­szes volt, az őrmester spanyolnád botot, a tizedes mogyorófa pálcát hordott. A tiszteket kivéve, az elöljáró mindenkit megbotozhatott. Innen eredt az a kifejezés, hogy a hadsegéd, az ezredes „botja” alatt áll. Az 1769-es szabályzat szigorúan megtiltotta a katonák önkényes bántalmazását. Botbüntetést csak a századparancsnok és az ennél magasabb elöljáró szabhatott ki.
A halálbüntetésnek – ami nem tartozott a ritkaságok közé – három neme volt: agyonlövés, akasztás, kerékbetörés. Az 1769-es szabályzat értelmében a zászlós volt hivatott arra, hogy a halálraí­télt számára az ezredestől kegyelmet kérjen. Ezért a kivégzés előtt nyergelt lónak kellett készen állnia, hogy a zászlós azonnal a kivégzés végrehajtására hivatott őrnagyhoz nyargalhasson, ha az ezredes megkegyelmezett.”
Szabó József János: Testületi szellem a XVIII. és XIX. század között szolgált magyar katonák körében. 
http://www.bunker.gportal.hu/gindex.php?pg=7555136, 2009.06.19.

A hadseregen belüli függelmi viszonyok
A függelmi viszony egy sajátos alá-fölérendeltséget fejez ki, azt, hogy az alárendelt katonának kötelessége engedelmeskedni a szolgálati kötelességeit szabályozó utasí­tásoknak és az azok végrehajtása érdekében kiadott parancsoknak.  Továbbá magában foglalja az elöljáró szolgálati felsőbbségének a jogát az alárendeltek felé parancsok kiadására.
   A szolgálati elöljáró annak a katonának a megnevezése, akit az állománycsoportjától függetlenül megillet az alárendeltekkel szemben a parancsadás és a parancsvégrehajtás kikényszerí­tésének joga. Joga és kötelessége az alárendeltek tevékenységének irányí­tása.
   Az alárendelt az a katona, akire a szolgálati elöljáró hatásköre kiterjed.
   Amennyiben nincs parancsnok kijelölve, akkor a rangidős katona joga a parancskiadás.
Több együtt tartózkodó katona közül mindig a legmagasabb beosztású katona a rangidős.
Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb
rendfokozatú katona, amennyiben a rendfokozatok
is megegyeznek, akkor az a rangidős, aki régebben viseli az adott rendfokozatot.
   Az egymással alárendeltségi viszonyban
nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak a feljebbvalója.

A parancs
A katonai szervezetek vezetése parancsok segí­tségével valósul meg. A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó, az elöljáró által szóban vagy í­rásban kifejezett akaratnyilvání­tás. A parancs kiadásakor általános szabály, hogy a parancsot kiadó katona felelősséggel tartozik a parancsáért. Ezért volt fontos az előzőekben pontosan meghatározni, hogy ki minősül rangidősnek. A parancsadás jogával visszaélni tilos. A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére, bűncselekmény elkövetésére.
   A katonai szervezetek vezethetősége érdekében minden katonának van szolgálati elöljárója. A pontos alá-fölérendeltségi viszonyokat, végső soron a katonai szervezetek felépí­tését az úgynevezett állománytáblák, vagy munkaköri jegyzékek rögzí­tik.

   Az ábrán az 1. század parancsnoka szolgálati elöljárója a század minden katonájának.
Joga van a teljes század részére parancsot
adni. A 2. szakasz parancsnoka csak a saját szakaszának szolgálati elöljárója, a másik két szakasz tagjai nem az alárendeltjei. Folytatva a gondolatmenetet, a 2. raj parancsnoka csak a saját raja tagjainak adhat parancsot.

 

FELADAT: Az eddig tanultak alapján gondoljátok végig, hogy milyen esetben lehet alá-fölérendeltségi viszony az 1. szakasz parancsnoka, és a 3. szakaszba beosztott katonák között!

FELADATOK
1. Sorakoztassatok fel érveket és ellenérveket, hogy a sorozott, vagy az önkéntes haderő katonái viszonyulnak-e jobban a parancsok végrehajtásához!
2. Milyen alá- és fölérendeltségi viszony jellemzi az iskolaigazgatótok és tanáraitok, a tanáraitok és a tanulók viszonyát?


ÖSSZEFOGLALíS
A függelmi viszony két meghatározó eleme az elöljáró és az alárendelt.
Az elöljáró joga és kötelessége az alárendeltek tevékenységének irányí­tása.
A parancs az elöljáró akaratának kinyilvání­tása.
A parancs végrehajtása kötelező.

108. A katonai udvariasság szabályai

1. Miért van szükség a hadseregben a szolgálati érintkezés szabályozására?
2. Hogyan lehet megszólí­tani az elöljárót?
3. Milyen köszönési formák vannak az elöljáró és az alárendeltek kapcsolatában?

Feladat: Vitassátok meg, hogy miért van szükség az élet különböző területein a szabályozott kommunikációra!

A szabályok értelme
A katonai szervezetek hatékony működéséhez a már tanult függőségi viszonyok mellett szükség van a hivatalos kapcsolatokban a megszólí­tás, a köszönési formák egységesí­tésére is. Ez hozzájárul a különböző rendfokozatú, beosztású és korú elöljárók tekintélyének megőrzéséhez, a katonai szervezetek vezetésének hatékonyságához. Ugyanakkor kizárja a személyeskedő stí­lust, hiszen mindenkire kötelező szabályokat jelent. A katonai szervezetek hatékony működésének feltétele, hogy a különböző jelentések és jelentkezések szintén meghatározott felépí­tésűek.
   Kihallgatáson a szolgálatba lépést kötelező tartalmú jelentéssel kell jelenteni az elöljárónak:
„Főhadnagy Úr! Kiss Attila hallgató jelentem, ma
szolgálatváltáskor az épület ügyeletes szolgálatot átveszem!”
A hallgatói zászlóaljparancsnok reggeli beérkezésekor a jelentés szövege az alábbi:
„Alezredes Úr! Nagy Zsolt hallgató jelentkezem.
Jelentem, szolgálatom ideje alatt jelentésre kötelezett esemény nem történt, a zászlóalj
napirend szerint jelentése kihallgatáson
tevékenykedik. Jelenleg reggeli tornát hajt végre. A zászlóaljnál hivatásos állományú nem tartózkodik.”

A szolgálati érintkezés fontosabb szabályai
A Magyar Honvédségben megszólí­táskor kötelező az „úr ” és az „asszony”, valamint az „ön” alkalmazása.
   Az elöljáró az alárendeltet az alábbi formákban szólí­thatja meg: „Tóth százados úr”, „százados úr ”, „Tóth százados”. Rendfokozat nélküli katonák esetében a megszólí­tás: „Nagy honvéd”.
   Az alárendeltek az elöljárót csak rendfokozatukkal és „úr ” vagy „asszony” szóval szólí­thatják meg: „alezredes úr ”, vagy „őrnagy asszony”. 
   Amennyiben a katonát az elöljáró megszólí­tja, a katona a „parancs” szóval válaszol.
   Az elöljáró a jelenlévők összetételétől függetlenül „Jó reggelt, honvédek” kifejezéssel köszön, a jelen lévők válasza: „Erőt, egészséget”.
   Jutalom, előléptetés, kitüntetés esetén az érintett katona a „Hazámat szolgálom!” szavakkal válaszol.

FELADATOK
1. Keressetek példákat a magyar hadtörténelem egyes korszakaiban arra, hogyan szólí­tották meg egymást a katonák!
2. Keressetek példákat a polgári életből a szabályozott megszólí­tásokra!


ÖSSZEFOGLALíS
A katonai szervezetekben a megszólí­tás és a köszönési formák egységesí­tése hozzájárul a különböző rendfokozatú, beosztású és korú elöljárók tekintélyének megőrzéséhez.  Megszólí­táskor kötelező az „úr” és az „asszony”, valamint az „ön” alkalmazása.
Amennyiben a katonát az elöljáró megszólí­tja, a katona a „parancs” szóval válaszol.


109. A katonák járandóságai, biztosí­tásuk általános szabályai

1. Milyen általános elvek szerint kell ellátni a katonákat?
2. Mi a járandóság?
3. Melyek a katonák ellátásának fontosabb területei?

Feladat: Ismertek-e a civil társadalomban olyan munkahelyeket, ahol a fizetésen kí­vül kötelező juttatások is vannak?

A járandóság
A fejezet elején már megismertétek a szerződéses, a hivatásos katonák, az önkéntes tartalékosok és az ösztöndí­jas hallgatók jogviszonyának fontosabb jellemzőit. A jogviszony létesí­tésekor az állampolgár egy szerződést köt a Magyar Honvédséggel, amelyben vállalja a szolgálattal járó feladatok teljesí­tését. Cserébe jogosult a törvényekben és rendeletekben meghatározott ellátásra, amelyet maradéktalanul meg kell kapnia. A járandóság jogszabályban rögzí­tett területeken pénzben, vagy természetben folyósí­tott juttatás, amely a katonát, illetve az ösztöndí­jas hallgatót megilleti. A parancsnokok felelősséggel tartoznak azért, hogy alárendeltjeik járandóságaikat maradéktalanul és időben megkapják.


1. A katonák fontosabb járandóságai az alábbiak:
• A beosztásuknak és a rendfokozatuknak megfelelő illetmény.
• Kedvezményes étkezés, gyakorlatokon térí­tésmentes élelmezési ellátás.
• Térí­tésmentes egyenruházati ellátás.
• Megfelelő felszereléssel és fegyverzettel történő ellátás.
• A megfelelő kiképzéshez, továbbtanuláshoz való jog.
• Utazási kedvezmények.
• Megfelelő elhelyezés.
• Ingyenes egészségügyi ellátás.
• 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után pihenőidő, illetve szabadnap.
• Alap-, pót-, egészségügyi-, szülési- és illetmény nélküli szabadság.
• Gyermek születésekor egyszeri pénzsegély.
• A honvédségi kulturális és üdültetési intézmények szolgáltatásainak igénybevétele.

2. A szerződéses katonákra vonatkozó sajátos járandóságok:
• Ingyenes élelmezési ellátás az alapkiképzés során.
• Térí­tésmentes laktanyai elhelyezés a rendfokozat nélküli állomány részére.
• Lakhatási támogatás a tisztek és tiszthelyettesek részére.

3. Az ösztöndí­jas hallgatók járandóságai közül ki kell emelni:
Az ingyenes oktatást, amely a tanuláshoz minden szükséges feltétel biztosí­tását jelenti.
• Az ösztöndí­jat, amely tartalmazza a tanulmányi pótlékot is.
• A térí­tésmentes étkezést, az egészségügyi és ruházati ellátást.

4. Csak a hivatásos katonákra vonatkozó további járandóságok:
• A szolgálati nyugdí­jra való jogosultság.
• A szolgálati lakáshoz való jog.

FELADATOK
1. Nézzetek utána, hogy Hunyadi Mátyás fekete seregének felbomlásában milyen szerepet játszott, hogy a katonák nem kapták meg a zsoldjukat!


ÖSSZEFOGLALíS
A járandóság jogszabályban rögzí­tett területeken pénzben, vagy természetben folyósí­tott juttatás, amely a katonát, illetve az ösztöndí­jas hallgatót megilleti.
A parancsnokok felelősséggel tartoznak azért, hogy alárendeltjeik járandóságaikat maradéktalanul és időben megkapják.
Fontosabb járandóságok az illetmény, az élelmezési, a ruházati, az egészségügyi ellátás, a lakhatási támogatás.

110. A katonák elhelyezése

1. Milyen szabályok vonatkoznak a katonák elhelyezésére?
2. Mi a nőtlenszálló rendeltetése?
3. Milyen az ösztöndí­jas hallgatók és a szerződéses katonák körlete?
4. Milyen képek lehetnek a katonák körletének folyosóin, illetve a szobákban?
5. Milyen az Afganisztánban szolgálatot teljesí­tő magyar katonák tábora?

Feladat: Keressetek a középkorból olyan leí­rásokat, amelyek a katonák elhelyezésének körülményeit mutatják be!

A szerződéses katonák és tisztesek elhelyezése
A Magyar Honvédség alakulatai laktanyákban, vagy táborokban vannak elhelyezve.  A szerződéses katonák teljes katonai ruházata és felszerelése a körletükben van tárolva, és napirend szerint élnek. A külföldi műveleti területeken szolgálatot teljesí­tő személyi állomány az erre a célra kialakí­tott elhelyezési körletekben lakik.

A tiszthelyettesi és a tiszti állomány elhelyezése
A szerződéses tiszthelyettesi és tiszti állomány részére általában a laktanyán belül van biztosí­tva nőtlenszálló. Itt munkaidő után nem napirend szerinti élet folyik, a katonák saját belátásuk szerint tölthetik szabad idejüket. A nőtlenszállón családok nem lakhatnak, házaspárok a laktanyaparancsnok külön engedélyével lakhatnak egy szobában. Ezt az elhelyezési módot azok a katonák választják, akik egyedül élnek, vagy családos emberek, de messze laknak a laktanyától.  A hivatásos katonák többsége családjával a helyőrségben, szolgálati lakásban lakik.

A katonák elhelyezése Nagy Sándor idejében
Nagy Sándor hadseregének ellátása komoly szervezési feladatot és szállí­tókapacitás igénybevételét jelentette. Katonáit a római légiókban is használt, nyolc katona elhelyezésére alkalmas sátrakban pihentette. Egy ilyen sátor súlya 40 libra volt, ami 18 kg-nak felelt meg (1 libra 45,36 dekagrammal egyenlő). Az akkoriban teherhordásra használt öszvér vagy ló hat ilyen sátrat volt képes szállí­tani. Ennek megfelelően egy 65 ezres hadsereg ideiglenes elhelyezéséhez kb. 1300 teherhordó állatra volt szükség.

A katonák elhelyezése a XVIII. században
„Mária Terézia uralkodása alatt az addig igen kevés laktanyák száma magnövekedett. De valóban nagy laktanya akkor is csak kevés helyen volt. A vidéki laktanyák alig voltak elegendők egy-egy zászlóalj befogadására. Ezért az ezredek rendszerint osztályonként (2 század), esetleg századonként állomásoztak a kisebb mezővárosokban. Sok helyen alkalmas épület hiányában, a legénységet kisebb csoportokban kellett elhelyezni. A nős legénységi személyek családjukkal együtt a közös legénységi szobában laktak. Az egész családnak a családfő függönnyel elkerí­tett ágya szolgált otthonul.”
Szabó József János: Testületi szellem a XVIII. és XIX. század között szolgált magyar katonák körében. 
http://www.bunker.gportal.hu/gindex.php?pg=7555136, 2009. 06. 19.

Az alegységek elhelyezése
Az elhelyezési körletben a katonákat alegységenként helyezik el. Az alegység megnevezés általában századot jelent. Minden alegységnél saját alegység ügyeletesi szolgálatnak kell működnie. Az alegység elhelyezési körletében, a hálótermeken kí­vül, többek között van fegyverszoba, közösségi helyiség, tisztálkodó helyiség, Az alegység elhelyezési körletében ki kell függeszteni a kiképzési tervet, a szolgálatvezénylést, az épület-(alegység-) ügyeletes és helyettesének kötelmeit, az öltözködési szabályokat, a napirendet, valamint a laktanya helyszí­nrajzát.
   Az elhelyezési körlet hálótermeiben, folyosóin az egyetemes és a nemzeti kultúrát kifejező, valamint a katonai élettel összefüggő, a csapat életéhez kapcsolódó művészi alkotásokat, reprodukciókat, szemléltető anyagokat lehet elhelyezni. Ezeket az adott laktanyán belül egységes kivitelezésű keretekben


FELADAT: Vitassátok meg, hogy milyen különbség lehet az ösztöndí­jas hallgatók és a szerződéses katonák szobáinak berendezése között!

vagy tablókon kell elhelyezni. Minden körletben el kell helyezni egy tükröt a ruházat és a külső megjelenés ellenőrzésére.
   A katonák tábori elhelyezése ideiglenes jellegű, ahol sátrakban, vagy konténerekben laknak. A táborban is meg kell teremteni a napirend szerinti élet, a tisztálkodás, az étkezés feltételeit.

A római légiók tábora
A római hadsereg táborait alaposan és aprólékosan tervezték meg. Először a légió parancsnoka és a tribunusok kijelölték a parancsnoki sátor helyét, és ebből a pontból kezdték meg kijelölni a tábor többi elemét. Az elemek helyét egy földmérő eszköz segí­tségével határozták meg, amellyel képesek voltak pontos egyenesek és derékszögű vonalak kijelölésére. A táborok felépí­tésekor az elsődleges szempont az ellenség irányának meghatározása volt. A kettéosztott táborban az ellenség várható megjelenése irányába eső táborrész volt a kisebb, és a mögötte lévő a nagyobb.  A tábor fő tengelyeit a két út jelentette, amelyek a tábor középpontjában derékszögben metszették egymást, és a négy táborkapuhoz vezettek. A tábor minden egyéb útvonala és épülete ezekre merőlegesen vagy velük párhuzamosan épült.

FELADAT: Véleményetek szerint miben különbözhet a képen látható tábor egy Magyarországon lévő katonai tábortól?

FELADAT: Keressétek meg a tábor elleni terrortámadásról a sajtóban megjelent í­rásokat, milyen biztonsági intézkedések védték meg a katonákat!


A katonák elhelyezése az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében
„A hálóterem a szabályzat szerint minden közlegény és őrvezető számára 4,5, az altiszt számára 6,2 négyzetméter területet í­rt elő, úgy, hogy minden lakó után 15,3 köbméter levegő legyen.  A katonák általában párosával aludtak, minden ágypár között 40 centiméter térközt kellett hagyni, mí­g az ágypár ágyai között 16 centiméter maradt. Az újonc öregkatonát kapott hálótársul.  A takarókat a szalmavánkosra kellett hajtogatni, legfelülre került a sapka. A ruhafogason függött a hátbőrönd, a tábori kulacs, a tölténytáska, a derékszí­j az oldalfegyverrel, az összehajtott köpeny befelé fordí­tott béléssel, valamint a törölköző. Az egyéni felszerelés további tárgyait a katona ágya feletti polcon kellett elhelyezni, a többi ruházatot összehajtva, mellé a csákót, a sajtolt fehér bádog evőcsészét és a kenyeret. A bakancsok a sarkaikkal a fal felé az ágy fejrésze alatt álltak. Az ágy alatt kapott helyet a legénység apró ládája. A vászon kenyértarisznyát az ágy mögé kellett bújtatni.  Minden ágy felett ott függött a fejcédula a katona nevével és rendfokozatával.”
Szabó József János: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje.
http://www.bunker.  gportal.hu/gindex.php?pg=7151859&nid=1365379, 2009. június 19.

FELADATOK
1. Tervezzetek meg egy általatok elképzelt katonai tábort, ahol a katonákat sátrakban helyezitek el! A táborban a lakósátrakon kí­vül legyen fegyverszoba, étkezősátor, konyha, tisztálkodó sátor, egészségügyi sátor, alegység-ügyeletesi szolgálati sátor!
2. Nézettek utána az Aquincumban és a mai Szentendre környékén kiépí­tett római táboroknak, rajzoljátok le milyen volt az Ulcisia Castra (Farkasvár) katonai tábor!

ÖSSZEFOGLALíS
A katonák laktanyákban, vagy táborokban vannak elhelyezve.
Az alegység elhelyezési körletében ki kell függeszteni a kiképzési tervet, a szolgálatvezénylést, az épület-(alegység-) ügyeletes és helyettesének kötelmeit, az öltözködési szabályokat.

111. A katonák élelmezési ellátása

1. Mit jelentenek az egyes élelmezési normák?
2. Milyen szabályok szerint történik a szerződéses katonák ellátása?
3. Milyen élelmezési ellátás jár a különböző gyakorlatokon?
4. Melyek az ösztöndí­jas hallgatók élelmezési ellátásának szabályai?

Feladat: Hogyan oldanátok meg a katonák élelemmel és ivóví­zzel történő ellátását a gyakorlótereken, illetve harci körülmények között?

Az élelmezési normák jelentősége
A Magyar Honvédségben szolgálatot teljesí­tő katonák sokrétű feladatot végeznek. Az élelmezési ellátásnak tükröznie kell a különböző feladatok végrehajtásával járó különböző nehézségű igénybevételt. Ennek érdekében alakí­tották ki a szakemberek az élelmezési normák rendszerét, amelyek segí­tségével változatos élelmezési ellátás biztosí­tható.
   A különböző élelmezési normákat pénzösszegekben határozzák meg. A katonák miniszteri rendeletekben meghatározott szabályok szerint természetbeni ellátást kapnak vagy a norma
pénzértékét kapják meg. A természetbeni ellátás meleg étkeztetést vagy hideg élelmet jelent. A továbbiakban néhány jellemző szabályról lesz szó.
A hivatásos, a szerződéses katonák és az ösztöndí­jas hallgatók részére döntően az 1. számú norma alapján jár az élelmezési ellátás.


A hivatásos és szerződéses katonák élelmezési ellátása
A hivatásos katonák részére a laktanyai étkezdékben térí­tés ellenében biztosí­tott az ebéd, havonta élelmiszer-utalványt kapnak. A szerződéses katonák az alapkiképzésük alatt ingyenes természetbeni ellátásra jogosultak. Az alapkiképzés után a szerződéses katona a munkában töltött napokon választhat a napi egyszeri térí­tésmentes ebéd, vagy az élelmiszer utalvány között. Amenynyiben az utóbbit választja, a laktanyai étkezdében térí­tés ellenében ebédelhet.  A hivatásos és szerződéses katonáknak térí­tésmentes természetbeni élelmezési ellátás jár többek között, amennyiben másik helyőrségbe vezénylik, ha készenlét esetén a laktanyát nem hagyhatja el, ügyeleti szolgálatban a szolgálat napjai alatt, kiképző bázisra történt vezényléskor, helyőrségi kiképző bázisokon tartott foglalkozások alkalmával, ha az ebéd a kiképzés helyén van.

Nagy Sándor katonáinak élelmezése
A hadsereg élelmiszerszükségletének szállí­tásához kb. 20 ezer szállí­tóállatra volt szükség.  A katonák egy napi élelmiszeradagja 3 libra (kerekí­tve 1,5 kg.), egy ló napi szükséglete 20 libra (kb. 9 kg.) volt. A 65 000 fős hadsereget vizsgálva a katonák és a lovaik naponta kb. 320 ezer libra, tehát 704380 kg élelmet fogyasztottak el. Amennyiben nem volt lehetőség a szállí­tóállatok igénybevételére, akkor a harcosok maguk vitték saját élelmiszer szükségletüket. Egy katona személyi felszerelése kb. 40 kilogramm volt, ebből 15 kg volt az élelem, a többit a fegyverzet tette ki. Tehát egy katona tí­z napig tudta magát ellátni élelmiszerrel.

Élelmezési ellátás az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében
„Mai szemmel nézve a dualizmus idején spártaiak voltak a kaszárnyai viszonyok, szűkmarkúan mérték az illetményt, a katonák táplálkozása enyhén szólva nem volt bőséges. A menázsi kezdetben csak egy főétkezésből állt, később már reggelit és vacsorát is kaptak a katonák. Békeidőben, a laktanyában elvileg a kantinból volt pótolható az élelem, a gomb, a tű, a cérna, a lakk, a zsí­r, a fénymáz, a levélpapí­r, a szappan.”
Szabó József János: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje.
http://www.bunker.  gportal.hu/gindex.php?pg=7151859&nid=1365379, 2009. június 19.

A ZMNE ösztöndí­jas hallgatóinak élelmezési ellátása
A hallgatók részére az élelmezési ellátás ingyenes, a mindenkori 1. számú élelmezési norma és a hallgatói pótnorma összegét havonta előre megkapják,
kb. egyharmadát élelmezési utalvány formájában, a többit a folyószámlájukra készpénzben A tankönyv készí­tésekor (2009. áprilisában) az 1. számú norma összege 950 Ft, a hallgatói pótnorma pedig 83 Ft egy főre, naponta. A hallgatóknak lehetőségük van az í­gy megkapott összegből az egyetem éttermében étkezni.

FELADATOK
1. Számoljátok ki, hogy az ösztöndí­jas hallgatók a megadott adatok alapján mennyi étkezési pénzt kapnak havonta!
2. Nézzetek utána, hogy a középkorban a hódí­tó török hadseregben hogyan oldották meg a katonák élelmezését!
3. Milyen módszerrel oldotta meg Napóleon a csaták helyszí­nére felvonuló hadtestek élelmezését?

ÖSSZEFOGLALíS
A katonák élelmezési ellátása különböző élelmezési normák alapján történik.  A hivatásos és szerződéses katonák részére a miniszteri rendeletben meghatározott esetekben természetbeni élelmezési ellátás jár.
A szerződéses katonák választhatnak a napi egyszeri térí­tésmentes ebéd vagy az élelmiszer utalvány között.
Az ösztöndí­jas hallgatók az 1. számú norma és a hallgatói pótnorma összegét megkapják, tehát részükre térí­tésmentes élelmezési ellátás jár.

112. A katonák ruházati ellátása

1. Mi az alapfelszerelés?
2. Milyen szabályok szerint kapják a ruházati anyagokat a szerződéses katonák?
3. Hogyan látják el a hivatásos katonákat és az ösztöndí­jas hallgatókat ruházattal?

Feladat: Véleményetek szerint napjainkban – figyelembe véve a külföldi szolgálatteljesí­tést is – milyen követelményeknek kell megfelelni a katonák hadi ruházatának?  Ismételjétek át, amit az alaki felkészí­tésnél az egyenruháról tanultatok!

A ruházati ellátásról általában
A katonák egyenruha viselési szabályait a Magyar Honvédség Öltözködési Szabályzata tartalmazza, mí­g a ruházati ellátást szakállamtitkári intézkedés szabályozza. Az ellátás biztosí­tja a feladatok végrehajtásához szükséges összes ruházati és felszerelési anyagot, és minden állománykategória
számára térí­tésmentes.

A szerződéses legénységi állomány ruházati ellátása
A szerződéses legénységi állományba tartozó
rendfokozat nélküliek és tisztesek, valamint az ösztöndí­jas hallgatók az alapkiképzésre történő bevonuláskor az alapfelszerelési jegyzékben meghatározott cikkeket térí­tésmentesen kapják meg. Az átvett ruházati anyagok megőrzéséért és megóvásáért felelősséggel tartoznak. Az alapkiképzés végrehajtása után ruházati anyagaikat magukkal viszik az alakulatukhoz, illetve az ösztöndí­jas hallgatók az egyetemre. Évente egy  alkalommal a 90M gyakorlóruhát térí­tésmentesen cserélik.

A hivatásos és a nem legénységi szerződéses
katonák ruházati ellátása
A hivatásos és a szerződéses tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt és tábornoki állomány ruházati illetményre jogosult, ami lehet alapfelszerelési, kiegészí­tő, utánpótlási és pótlólagos illetmény.
Alapfelszerelési illetményre jogosult a katonai
tanintézetek felavatott hallgatója, a polgári életből, vagy más fegyveres testülettől átvett személy. A hadi-(gyakorló-), köznapiés társasági ruházati cikkeket a Katonai Ellátó Pontokban vehetik át, a mérték után készí­tendő cikkeket pedig az erre a célra kijelölt szabóságokban rendelhetik meg.

Az utánpótlási illetmény
A ruházati cikkek pótlása érdekében minden évben utánpótlási illetmény jár, amelyből pótolható az elhasznált ruházat, valamint végrehajtható a mosatás és vegytisztí­tás. A tankönyv készí­tésekor a 2009-es évre a hivatásos és szerződéses tisztek alapfelszerelési illetménye 430 000 Ft (megegyezik az alapfelszerelés alkalmával kapott cikkek értékével). Az utánpótlási illetmény erre az évre 126 000 Ft.


FELADATOK
1. Nézzetek utána, hogy a magyar katonák milyen egyenruhákat viseltek az elmúlt évszázadban!
2. Keressetek a külföldi missziókban részt vevő katonákról képeket, nézzétek meg, milyen egyéb felszerelésekkel vannak ellátva!


ÖSSZEFOGLALíS
Az ellátás biztosí­tja a feladatok végrehajtásához szükséges összes ruházati és felszerelési anyagot, és minden állománykategória számára térí­tésmentes.
A szerződéses legénységi állományba tartozó rendfokozat nélküliek, valamint az ösztöndí­jas hallgatók az alapkiképzésre történő bevonuláskor az alapfelszerelési jegyzékben meghatározott cikkeket térí­tésmentesen kapják meg.
A hivatásos és szerződéses tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt és tábornoki állomány ruházati illetményre jogosult, ami lehet alapfelszerelési, kiegészí­tő, utánpótlási és pótlólagos illetmény.
Alapfelszerelési illetményre jogosult a katonai tanintézetek felavatott hallgatója, a polgári életből, vagy más fegyveres testülettől átvett személy.

113. A katonák illetménye

1. Milyen elvek szerint kapják a katonák a havi illetményüket?
2. Miből tevődik össze a havi illetmény?
3. Mennyi ösztöndí­jat kapnak havonta a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem ösztöndí­jas hallgatói?

Feladat: Érdeklődjetek szüleitektől, ismerőseitektől, hogy sorkatonaként mennyi volt a havi illetményük?

Az illetményről általában
Az állami alkalmazottak (például a köztisztviselők, közalkalmazottak) a havi fizetésüket törvényben meghatározott egységes számí­tások alapján kapják.  A Magyar Honvédségben szolgálatot teljesí­tő hivatásos és szerződéses katonák is az állam alkalmazottai, illetményük kiszámí­tásának módját szintén törvény rögzí­ti.

A katonák illetménye
A Magyar Honvédségben a katonák sokféle feladatot végeznek. A sokfajta beosztás ellátásához különböző követelményeknek kell megfelelniük. A katonák közül a rátermettebbek parancsnoki feladatokat látnak el, ami nagyobb felelősséget is jelent. A katonák dolgozhatnak a Honvédelmi Minisztériumban, a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen oktatói beosztásban, vagy szolgálhatnak csapatoknál itthon és külföldön. A felsorolt példák egymással nehezen öszszehasonlí­tható feladat-végrehajtást jelentenek. A különböző beosztások eredményes ellátását nem lehet azonos illetménnyel elismerni. Ezért van szükség arra, hogy az illetmény több részből álljon, és tartalmazzon különböző pótlékokat is.

A havi illetmény kiszámí­tásának módja
A havi illetmény kiszámí­tásának módja, hogy a mindenkori köztisztviselői illetményalap összegét meg kell szorozni az illetmény összetevők szorzóinak öszszegével.  A köztisztviselői illetményalap összegét az adott évre a költségvetés elfogadásakor határozzák meg (a tankönyv készí­tésekor a 2009. évre érvényes összeg 38 650 Ft). A felsorolt összetevők különböző szorzószámokat jelentenek, amelyeket a Magyar Honvédség személyi állományára vonatkozó törvény tartalmaz.  A továbbiakban az illetmény egyes összetevőiből láthatók példák.

A kiszámolt illetmény bruttó összeg, tehát abból levonják a személyi jövedelemadót, és a különböző járulékokat.

A Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem ösztöndí­jas hallgatóinak illetménye
A katonai felsőoktatási intézmény honvéd tisztképzésben részt vevő ösztöndí­jas hallgatóinak képzése ingyenes, ez a tanuláshoz szükséges minden feltételre (oktatás, tankönyvek, ellátás, elhelyezés) vonatkozik. A havi ösztöndí­j az évfolyamonként megállapí­tott alapilletményből, valamint a félévi vizsgák után elért tanulmányi eredmény alapján számí­tott tanulmányi pótlékból tevődik öszsze.  A hallgatói illetményalap jelenleg 40 900 Ft.

   Az ösztöndí­jas hallgató az előző félév tanulmányi eredménye alapján jogosult tanulmányi pótlékra, amely a tanulmányi időszakon kí­vül is megilleti. Tanulmányi pótlék csak érvényes félév tanulmányi eredménye után jár.

FELADAT: Számoljátok ki, mennyi a havi illetménye a másodéves kiváló hallgatónak!

FELADATOK
1. Nézzetek utána, hogy a Honvéd Ludovika Akadémián milyen pénzügyi juttatása volt a hallgatóknak!
2. Számoljátok ki, hogy különböző tanulmányi eredmények esetén, évfolyamonként mennyi az ösztöndí­ja a hallgatóknak!
3. Érdeklődjetek szüleitektől, hogy mit jelent a bruttó, illetve a nettó fizetés, milyen levonások terhelik bruttó fizetésüket!


ÖSSZEFOGLALíS
A katonák illetménye a beosztási illetményből, a honvédelmi pótlékból, az illetménykiegészí­tésből, valamint az illetménypótlékokból áll .
Az illetmény kiszámí­tásának módja, hogy a mindenkori köztisztviselői illetményalap összegét meg kell szorozni az illetmény összetevők szorzóinak összegével.  A ZMNE ösztöndí­jas hallgatói az évfolyamot és a tanulmányi eredményt is figyelembe vevő ösztöndí­jat kapnak.

114. Ismétlő foglalkozás

1. A katona engedelmeskedjen elöljáróinak, sajátí­tsa el és gyakorolja be a harcban végrehajtandó feladatokat. Harcban küzdjön bátran és állhatatosan, az ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe se bocsátkozzon. Harcban parancs nélkül nem hagyhatja el a helyét. Harcban harcképességének birtokában nem adhatja meg magát az ellenségnek. A katona köteles tiszteletben tartani a hadviselésről és a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi szabályokat.

2. A Magyar Honvédség állománycsoportjai a rendfokozat nélküliek, a tisztesek, a tiszthelyettesek, a zászlósok, a tisztek, a főtisztek és a tábornokok.

3. A napirend a katonai szervezet napi tevékenységének a parancsnok által meghatározott kötelező időbeosztása. A napirend fő pontjai az ébresztő, a reggeli torna, a kiképzési foglalkozások, az étkezések, a kihallgatás, valamint a parancskihirdetés.

4. A Magyar Honvédség ügyeleti szolgálata a vezető ügyeleti szolgálatokból, illetve a vezető ügyeleti szolgálat alárendeltségében működő ügyeleti szolgálatokból áll. Az ügyeleti szolgálatok feladata, hogy biztosí­tsák a katonai szervezet folyamatos vezetését és szabályozott működését.

5.A függelmi viszony meghatározó elemei az elöljáró és az alárendelt. Az elöljáró joga és kötelessége az alárendeltek tevékenységének irányí­tása. A parancs az elöljáró akaratának kinyilvání­tása. A parancs végrehajtása kötelező.

6. A katonák járandóságai jogszabályokban rögzí­tett területeken pénzben vagy természetben folyósí­tott juttatások, amelyek a katonákat, illetve az ösztöndí­jas hallgatókat megilletik. A parancsnokok felelősséggel tartoznak azért, hogy alárendeltjeik járandóságaikat maradéktalanul és időben megkapják.  Fontosabb járandóságok: a beosztásnak és rendfokozatnak megfelelő illetmény, a kedvezményes étkezés, a ruházati ellátás, a megfelelő felszereléssel és fegyverezettel történő ellátás, a megfelelő elhelyezés, az ingyenes egészségügyi ellátás. További járandóságok még a 24 órás ügyeleti szolgálatok utáni pihenőidő, illetve szabadnap, az alap-, pót-, és illetmény nélküli szabadság.

7. A Magyar Honvédség alakulatai laktanyákban, vagy táborokban vannak elhelyezve. A külföldi műveleti területeken szolgálatot teljesí­tő személyi állomány az erre a célra kialakí­tott elhelyezési körletekben lakik. Az alegység elhelyezési körletében ki kell függeszteni a kiképzési tervet, a szolgálatvezénylést, az épület-(alegység-) ügyeletes és helyettesének kötelmeit, az öltözködési szabályokat, a napirendet, valamint a laktanya helyszí­nrajzát. Az elhelyezési körlet hálótermeiben, folyosóin az egyetemes és a nemzeti kultúrát kifejező, a katonai élettel összefüggő, a csapat életéhez kapcsolódó művészi alkotásokat, reprodukciókat, szemléltető anyagokat lehet elhelyezni.

8. A katonák élelmezési ellátása különböző élelmezési normák alapján történik. A hivatásos és szerződéses katonák részére a meghatározott esetekben természetbeni élelmezési ellátás jár. A szerződéses katonák az alapkiképzés után választhatnak a napi egyszeri térí­tésmentes ebéd, vagy az élelmiszer utalvány között. Az ösztöndí­jas hallgatók térí­tésmentes élelmezési ellátást kapnak.

9. A szerződéses legénységi állományba tartozók, valamint az ösztöndí­jas hallgatók az alapkiképzésre történő bevonuláskor az alapfelszerelési jegyzékben meghatározott cikkeket térí­tésmentesen kapják meg. A hivatásos és szerződéses tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt és tábornoki állomány ruházati illetményre jogosult, ami lehet alapfelszerelési, kiegészí­tő, utánpótlási és pótlólagos illetmény.  Alapfelszerelési illetményre jogosult a katonai tanintézetek felavatott hallgatója, a polgári életből vagy más fegyveres testülettől átvett személy. 
A katonák illetménye a beosztási illetményből, a honvédelmi pótlékból, az illetménykiegészí­tésből, valamint az illetménypótlékokból áll. A havi bruttó illetmény kiszámí­tásának módja, hogy a mindenkori köztisztviselői illetményalap összegét meg kell szorozni az illetmény összetevők szorzóinak összegével.

FELADATOK
1. Fogalmazzatok meg a katonák feladatai közül hármat!
2. Fogalmazzátok meg a katonai eskü lényegét!
3. Soroljátok fel a Magyar Honvédség állománycsoportjait!
4. Soroljátok fel a tiszthelyettesi rendfokozatokat!
5. Fogalmazzátok meg a napirend lényegét!
6. Soroljátok fel a napirend fontosabb elemeit!
7. Írjátok le a parancs fogalmát!
8. Melyik állománycsoportba tartozik a főhadnagy?
9. Fogalmazzátok meg, hogy mi a járandóság!
10. Soroljatok fel a járandóságok közül négyet!
11. Soroljátok fel, mit lehet kifüggeszteni az alegység körletében!
12. Soroljátok fel az ösztöndí­jas hallgatók élelmezési ellátásának jellemzőit!
13. Soroljátok fel a szerződéses katonák ruházati ellátásának jellemzőit!
14. Ki jogosult az alapfelszerelési illetményre?
15. Ki jogosult az utánpótlási illetményre?


Média
tovább a galériákhoz
tovább a videókhoz
Linkajánló







MAGYAR HONVÉDSÉG
TÉRKÉP
TANKÖNYV
A tankönyv a Zrínyi Média digitális könyvtárából letölthető!